Kreativitás – még egyszer Klein Sándor közeljövőben megjelenő „Intelligencia, Kreativitás, Kompetencia” című könyvéből | SHL Hungary

Kreativitás – még egyszer Klein Sándor közeljövőben megjelenő „Intelligencia, Kreativitás, Kompetencia” című könyvéből

acrylic-paint-art-artistic-2928233.jpg

A szerző sokévnyi kutatási és tesztfejlesztési tapasztalatát összegezte könyvének második részében és augusztusi könyvbemutatóján.

A kreativitás fogalma nagy „karriert” futott be. Mi a kreativitás, és miért fontos foglalkozni vele? Talán így definiálhatnánk legpontosabban a fogalmat: a kreatív folyamat egy új termék születése az egyén és a vele kapcsolatba kerülő anyagok, események, emberek és körülmények sajátos, egyedi kölcsönhatásából.

Az iskola tudást közvetít és legjobb napjaiban elősegíti a logikus gondolkodás fejlődését. Ez azonban nem mindig elég a problémák kreatív megoldáshoz. De Bono kétféle gondolkodásmódot különböztet meg: vertikális és a laterális gondolkodást. Többnyire a vertikális gondolkodásra van szükségünk, lépésről-lépésre haladunk, szisztematikusan keressük a választ, logikusan zárjuk ki a tényekkel ellentétes lehetőségeket. Ezzel szemben a laterális gondolkodás ugrásszerűen lépésekben halad, folyton új alternatívákat keres és új kérdéseket vet fel. A jó vezetőnek, ha eredményt akar elérni, mindkét gondolkodásmóddal rendelkeznie kell.

A kreativitást máshogyan is meg lehet közelíteni. Sándor mesélt Carl Rogers és John M. Shlien szemléletéről, amely a kreativitás belső feltételeit hangsúlyozza: az alkotáshoz nyitottnak kell lenni az új, szokatlan élményekre, késznek kell a játékos próbálkozásra és biztos belső értékrenddel kell rendelkezni. A humanisztikus pszichológusok a kreativitást az önmegvalósítás lényeges részének tartják.

A könyv betekintést nyújt a kreativitás kutatásának módszereibe is. Klein Sándor a '60-as években bekapcsolódott Barkóczi Ilona kreativitás vizsgálataiba. Amerikai pszichológusok vizsgálati módszereit vették át: szokásos tárgyak szokatlan használatára kérdeztek rá (például: Mi mindenre lehet felhasználni egy téglát?), szokatlan helyzetek lehetséges következményeit kellett felsorolniuk í vizsgálati személyeknek, mondatokat kellett befejezniük, két szó (például cápa és eperfa között kellett megtalálniuk az asszociációs láncszemet. A kreativitás főbb összetevőinek az akkoriban szokásos három összetevőt tekintették: a fluenciát (azaz, hogy egy kérdésre, mennyi választ ad a kérdezett), a flexibilitást (hány féle választ ad a kérdezett) és az originalitást (mennyire eredetiek az adott válaszok).

A kötetben megtalálhatók Klein Sándor havonta írt cikkei az Ötlet című lapba a kreatív vezetésről, az alkotásról, az „ötletgyártásról” irományokat olvashatunk.

Kuriózumnak számít Klein Sándor vitacikke Lénárd Ferenccel a divergens-konvergens gondolkodásról. Megtalálhatók a könyvben Klein Sándor a saját fejlesztésű „kreativitás tesztjei”, melyeket a Dienes-féle játékos matematika tanulás hatásvizsgálatához készített, és szó van arról is, hogy milyen szervezeti légkör segíti elő a kreativitás kibontakozását.

A kötetben olyan illusztris szerzők is adtak cikket, mint Pléh Csaba, aki írásában többek között a gyakorlás szerepét hangsúlyozza az alkotások létrejöttében.

„Kreativitásra mindnyájunknak szüksége van, nem csak a kiváltságosoknak, a zseniknek” – sugallja a könyv, és a jó hír az, hogy a kreativitás, mint minden képesség megfelelő módszerekkel, kitartással fejleszthető.

Kiadó: Edge 2000 Kft.

A megjelenés várható ideje: 2019. december

Megrendelhető: support [at] shl.hu

További híreink

Ha érdekesnek, hasznosnak találta a fentieket, ossza meg másokkal is!