Mit tanulhatnak a vezetők a „Squid Game” sorozatból? I. rész | SHL Hungary
 
 

Mit tanulhatnak a vezetők a „Squid Game” sorozatból? I. rész

squid game.jpg

A Squid Game 2021 egyik legnézettebb sorozata lett – a sorozatról szóló cikkünk első részében összefoglaljuk, milyen tanulságokat vonhatnak le a vezetői pozícióban dolgozók az izgalmas történések kavalkádjából. Spoilereket tartalmaz!

A Squid Game (Nyerd meg az életed) egy disztópikus koreai sorozat: a jelenleginél rosszabb világ/társadalom vízióját vetíti elénk. A sorozat Gi-Hun (#456 játékos), egy elvált, játékfüggő, eladósodott sofőr történetét eleveníti meg. Főszereplőnk adóssága kiegyenlítésének reményében fogadta el a játék meghívást, mit sem sejtve arról, hogy ebben a versenyben a „game over” egyenlő a halállal. A Netflix sorozata a lenyűgöző látványvilág, a kiemelkedő színészi alakítások és az izgalmas történetvezetés mellett univerzális tanulságokat is tartalmaz. Egy tanmese a pénzről: arról, hogyan tehet tönkre életeket a túl sok vagy a túl kevés pénz. Emellett a vezetők számára is felvet értékes gondolatokat.

A játékosok jó metaforái a vezetőknek, a játékmesterek pedig a piacnak – a piac dönti el milyen kihívásokat állít a játékosok elé, a győztes pedig az, aki a leggyorsabban reagál és a legjobb stratégiát fejlesztette ki. A szervezetnek négy kulcsszempontja van: a tervezés; a kultúra és a dolgozói élmény; a tanulás és a növekedés; valamint a vezetés. Cikkünkben a Squid Game tanulságait ezen szempontok alapján fogjuk összefoglalni.

Tervezés

Ennek két fontos összetevője van:

  • A célok meghatározzák az eredményeket

Az „Piros lámpa, zöld lámpa” kihívásban Sang-Woo (Gi-Hun egyik csapattársa) rájött, hogy a legjobb stratégia az, ha gyorsan mozog és más játékosok mögé rejtőzik. Amíg a többiek pánikoltak és kiestek a játékból, ő eljutott a célig, megmenekült. A munkánk sokféle kihívás elé állít minket. Természetes, hogy sok esetben az első reakciónk a sokk, de ezután meg kell tanulnunk gyorsan a célra fókuszálni, átgondolni, hogyan szeretnénk dolgozni és milyen erőforrásokra van szükségünk, hogy elérjük a céljainkat.

  • A kapcsolatépítés és a hatékonyság összefüggése

A lámpaoltás ideje alatt a játékosok egymást semmisítették meg. Gi-Hun szövetséget kötött négy másik játékossal, őrt álltak esténként, így megvédték egymást, nem kívántak résztvenni a vérontásban. A kapcsolatok kialakítása segíti a gyors és hatékony problémamegoldást, főleg a krízisek idején. Akkor is hasznos, ha az egyik játékos éppen nem teljesít olyan jól: ilyenkor a többi játékos támogathatja.

Kultúra és dolgozói élmény

Ennek négy fontos összetevője van:

  • Az összetartás

Az üveggolyó játékban a játékosoknak párokat kellett alkotniuk. A 212. számú játékost senki nem választotta, így automatikusan továbbjutott a következő fordulóba. A koreai kultúrában ő a „kkakdugi”, vagyis a gyerekek játékában az a személy, akit a leggyengébb lánceszemnek tartanak. Ő a játék során valamilyen különleges képességet fog kapni, legtöbbször védettséget. Az alapgondolat az, hogy figyelmességet tanuljanak a gyerekek, és mindenkit bevonjanak a játékba, olyanokat is akik gyengének vagy másnak tűnnek, így mindenki élvezheti a játékot. A munkahelyen olyan kultúrát érdemes építenünk, amelyben az összetartozás fontos tényező: mindenki tagja a csapatnak és úgy kell haladni a közös cél felé, hogy közben senkit se veszítsünk el. Amit a társadalom gyengeségnek tart, talán nem is hátrány, és egy különleges képességet is nyerhetünk belőle, ami később segítheti a közös cél elérését.

  • Csapatmunka

Bár a játék alapvetően individuális, a játékosoknak sokszor a csapatmunka segített életben maradni. Jó példa erre a kötélhúzás, amelyben Gi-Hun csapata különböző hátterű, etnikumú és életkorú emberekből állt. Nem ők voltak a  legerősebb csapat, de egyik játékosuk jó stratégiája, Gi-Hun vezetése és Sang Woo taktikája hozzásegítette őket a nyeréshez. A siker igazi kulcsa az emberek közötti távolságok áthidalása, egymás meghallgatása, és a közös munka.

  • Céltudatosság

Elsőre talán úgy tűnik, minden játékos pénzéhes. Motivációjuk azonban általában túlmutat a pénzszerzésen. Volt olyan szereplő, aki a lánya felügyeletét szerette volna megszerezni, egy másik gyógyszereket akart venni beteg anyjának, egy harmadik segíteni akart a szüleinek átkelni az észak-koreai határon, egy negyedik jobb megélhetést szeretett volna biztosítani a családnak. A pénzszerzésnél magasabb cél jobban tudja motiválni a dolgozókat! Azt is fontos meghatároznunk, milyen közös, fontos célt szeretnénk elérni a szervezettel.

  • Közös értékek vagy magas szaktudás

A siker nem csak a magas szaktudás gyümölcse, hanem a közös értékeké is. A főszereplők barátsága mindegyikőjüknek segítséget nyújtott a játék során. A közös értékeken alapuló kapcsolatok tovább fennmaradnak, mint a szaktudás alapján választott kapcsolatok.

Ebben a részben az első két szervezeti szempont alapján elemeztük a sorozatot, amely szerint az összetartozás, a csapatmunka, a céltudatosság és a közös értékek nagyban hozzájárulnak a csoport, a szervezet sikerességéhez. Jövő héten a tanulás és növekedés, illetve a vezetés szempontjával folytatjuk.

 

Az eredeti bejegyzés itt érhető el.

További híreink

Ha érdekesnek, hasznosnak találta a fentieket, ossza meg másokkal is!