„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” I. – Vezetők a világ körül | SHL Hungary

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” I. – Vezetők a világ körül

globalis.jpg

A következő blog Klein Sándor „Mindenütt otthon” című cikkének témafelvetése alapján készült. Ezen téma részletesen foglalkozik azon modern jelenséggel, ahogy a nagyobb vállalatok országhatárokon és különböző kultúrákon keresztül ívelve végzik munkájukat. De vajon, hogyan lehetséges egy nemzetközi nagyvállalat sikeres irányítása? Elég csak jó vezetőnek lenni, vagy ezen túlmenően is kell képességekkel rendelkezniük a transznacionális vezetőknek?

 

Transznacionális vezetők

A világgazdaság egyre növekvő résztvevői azok a vállalatok, cégek, melyek működésüket több földrészen, több országban végzik. Ma már szinte bevett szokás az ilyen típusú vállalatok vezetőinél, hogy országról-országra utazgatva igyekeznek irányt mutatni a cég működésének, illetve közvetíteni a lényeges szervezeti célokat az adott országokban.

Egyre inkább egy globális faluban, a nagyvilágban zajlik életünk!

A legfőbb kérdés, mely felmerül, hogy esetlegesen milyen készségekkel, tulajdonságokkal, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy transznacionális vezetőnek?

Klein Sándor három fontos tényezőt emel ki a transznacionális vezetőkkel kapcsolatosan:

A kapcsolatteremtés képessége:

  • Minden vezetőnél fontos követelménynek számítanak a kommunikációs készségek, azokon belül is a kapcsolatkialakítási készség, tárgyalási és prezentációs készség, motiválásra és meggyőzésre való készség, csapatmunkára való készség, asszertív kommunikációra való készség és így tovább. Egy transznacionális vezetőnek ezen a téren még inkább kifinomultabb készségekkel kell rendelkeznie, mivel ezen képességeiket különböző kultúrákból származó emberek felé kell közvetíteniük. Ha csak arra gondolunk, hogy egy transznacionális vezető munkája során, akár az övénél sokkal másabb kulturális háttérrel rendelkező egyénekkel is épít ki vagy éppen tart fent kapcsolatot, akkor mindenképpen kiemelendő a kommunikációs folyamat során felmerülő különböző kulturális szokások ismerete.

Nyitott gondolkodásra való készség:

 

 

  • Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a kultúrák közötti kommunikációban, mindenképpen szükséges egyfajta nyitott gondolkodásmód. Minden vezetőnek szüksége van egy bizonyos vezetői gondolkodási stílusra, amely magába foglalja azt, hogy a vezető megbízható és releváns információk után kutasson döntései meghozatalának érdekében. Ennek alapja a változások iránti nyitottság, az ötletek szelektív összegyűjtése és az ötletek kivitelezéséhez szükséges emberek és tevékenységek hatásos megszervezése. Egy transznacionális vezetőnél mindenképp szükséges, hogy nemzetközi kitekintéssel rendelkezzen, így növelve az adott kultúrákkal kapcsolatos információs bázisát (pl. adott kultúra szokásai, hagyományai stb.), illetve, hogy ezen ismeretek révén tisztába kerüljön azzal, hogy egyes országokban mely módszerek és technológiák használata számít bevett szokásnak. Ez a tájékozottság, ahhoz segíti hozzá a transznacionális vezetőt, hogy egy szintézist képezzen az egyes kultúrákon átívelő módszertani tudásából, és esetlegesen ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Ezzel a változásokhoz való adaptív gondolkodásmóddal kapcsolatosan Klein Sándor kifejti:

Néhány hónapja Angliában egy vezető-továbbképzésen magam is tapasztaltam, hogy sok országból verbuválódott résztvevők mindegyike milyen érdeklődéssel figyelte, mit hasznosíthat a dán vasutak alkalmasságvizsgálati módszereiből, a Volvo franchise-politikájából, az Avon kozmetikai cég „Európa-útlevél” névre keresztelt tréningjeiből – nyoma sem volt a „nálunk úgyis egészen más a helyzet” hozzáállásnak.

Érzelmi kultúra:

  • Végül, egy transznacionális vezető munkája a különböző kultúrákhoz való adaptálódás révén esetlegesen nagyobb érzelmi igénybevétellel is járhat, mint egy „átlagos” vezetői pozíció. Ehhez kapcsolódóan egy transznacionális vezetőnek fejlett érzelmi intelligenciával kell rendelkeznie, hogy az érzelmei felett kontrollt tudjon gyakorolni. A stresszel való megküzdés képessége és a reziliencia mértéke, hozzásegítik a transznacionális vezetőt, hogy kritikus helyzetekben nyugodtan, higgadtan reagáljon, hogy az esetlegesen előforduló hibákat, veszteségeket gyorsan és hatékonyan feldolgozza, hogy ellenálló legyen az utazások adta elszigeteltséggel szemben, illetve hogy fenntartsa motivációját.
  • A transznacionális vezetőkkel kapcsolatos fentebb említett követelmények, jellemzők többségében országonként, kultúránként megegyeznek, habár az, hogy a hangsúly, a fókusz ezen kompetenciák közül, melyikre helyeződik leginkább, az országonként változó lehet. A vezetők közötti kulturális különbségek érzékeltetése végett, Roger Holdsworth OPQ (Occupational Personality Questionnaire – Viselkedés a munkahelyen) teszt segítségével végzett vizsgálatot az angol és olasz vezetők körében. A tulajdonságbeli különbségek a két nemzet vezetői között:

Jelen blog Klein Sándor „Mindenütt otthon” című cikke alapján készült, mely Klein Sándor – Negyven én munkapszichológia című könyvében jelent meg, az SHL Könyvek gondozásában. Keresse fel további könyveinket is!

Források:

Klein, S. (2011). Negyven év munkapszichológia. Budapest: Edge 2000.

http://www.hult.edu/blog/skills-needed-in-international-business/

További híreink

Ha érdekesnek, hasznosnak találta a fentieket, ossza meg másokkal is!