Miért válik egyre fontosabbá a kreativitás? | SHL Hungary

Miért válik egyre fontosabbá a kreativitás?

kreativitas_pillango.jpg

Ma már gyakorlatilag közhelynek számít, hogy az őrületes tempójú fejlődés miatt nem a minél nagyobb lexikális tudás, hanem a tanulásra való képesség és a kreatív gondolkodás vált fontossá.

Kis túlzással az iskolapadban szerzett tudás már addigra elavulttá válik, mire valaki végez a tanulmányaival. André Kostolany írta Tőzsdepszichológia című könyvében közgazdaságtan hallgatókról: „sajnálom őket, hogy értékes idejükből oly sokat elpazarolnak… Az a kevés, amit ott tanulnak, egyik évről a másikra időszerűtlenné válhat.”

A pszichológia tudománya az 50-es években kezdett komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és kezdte hangsúlyozni a tanulóképesség és az intelligencia fontosságát. Ugyanakkor John Kao az Ötletgyár című könyvét azzal kezdi, hogy amikor a 80-as években a Harvard Business Schoolon kreativitást szertett volna tantárgyként tanítani, kinevették a kollégái. Ma már megrökönyödve hallgatjuk az ilyen sztorikat, hiszen a kreativitás, illetve a kreatív gondolkodás feltételeinek megteremtése gyakorlatilag élet-halál kérdése, különösen vezetők esetében.

Mára az is teljesen világossá vált, hogy a kreativitás nem valamiféle misztikus tulajdonság, ami csak kiválasztottaknak adatott meg, hanem ez egy tanulható, fejleszthető készség.

A kreativitás legegyszerűbben játékkal fejleszthető. Nem véletlen, hogy a nagy koponyák képesek arra, hogy önfeledten belevessék magukat a játékba, mint például a híres tudós, J. C. Maxwell, akinek többek között a gázok mozgásának elméletét köszönhetjük. Sajnos a hagyományos pedagógia az óvodát jelölte ki a játék színterévé, az iskolákban már a komoly tanulás jutott csak szerephez. Nem csoda hát, hogy a legtöbb felnőtt képtelen az önfeledt játékra. Viszont a modern vezetőképzés nagy jelentőséget tulajdonít a játéknak minden életkorban, és ez nem véletlen. Ugyanis a játék a belső motivációból fakadó tanulás egyik fontos eszköze lehet és a játék során számos olyan ötlet merülhet fel, amelyeket később valóban haszonnal lehet alkalmazni.

A játék az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a szórakozásra. Mark Beeman, a Northwestern Egyetem kutatója arra jutott, hogy a szórakozás enyhíti a feszültséget és ez segíti az idegsejtek kapcsolódását, ezáltal a szellemi rugalmasság, illetve a kreativitás is fejlődik. Azt is megfigyelték, hogy szórakozás közben aktiválódnak az agyi örömközpontok és így hajlamosabbak leszünk új gondolatok megfogalmazására, új kihívások megoldására. 

További híreink

Ha érdekesnek, hasznosnak találta a fentieket, ossza meg másokkal is!